blog fotózásról, fotókról, fényképezőgépekről és mindenről ami hozzá köthető

Júliusi programajánló

2018. június 27. - spillermeister

 

plakat_molino_keszfhd.jpg

Makró projekt I.

Nem túl beszédes a cím, de igyekszem részleteiben kibontani, miről is van szó, és mi a várható folytatása.

Egy évvel ezelőtt nyílt a lehetőség számomra, hogy egy NTP-NFTÖ támogatást elnyerve bővítsem a felszerelésem, és belevágjak egy makrofotós projektbe. Mint első projekt, úgy gondoltam lehetne szélesebb témakör. Így lett a terület a Bükk-hegység, a fotótéma pedig a "valódi" makrók ízeltlábúakról.

Munkám célja az apró élőlények nagyközönség előtti bemutatása, rejtett szépségük felnagyítása, illetve a "csapd agyontól" eljuttatni a laikust a "de szépig"!

Ebben a bejegyzésben a projekt vége előtt egy kis ízelítőt mutatnék be az eddigiekből, melyet egy kézzelfoghatóbb kiállítás követ majd. Annak ideje és helyszíne még szervezés alatt.

img_2463polydesmusfhds.jpg

Január nem épp a makrófotók hónapja, pedig a téma a lábaink előtt hever! A hó és avar alatt ilyenkor is fellelhető rengeteg apró lény. Kicsit lassúak, vagy épp mozdulatlanok. Még akkor sem túl fürgék, ha ilyen sok lábbal rendelkeznek mint ez az ikerszelvényes. Érdemes őket különösebb bolygatás nélkül lencsevégre kapni, és úgy otthagyni, ahogy találtuk.

img_3414penthaleus_majorfhds.jpg

Ez az atka nem épp feltűnésmentes, legalább is a keresőképben semmiképp. Enyhén irizál, és a nagy feketeségből előtörő piros lábak egészen látványosak, ahogy haladósra veszi a tempót. Mellesleg egy kártevőről van szó, ami első pillantásra nehezen hihető, hisz nagyítás nélkül első az pillantás elmarad :)

img_3653david_goliatfhds.jpg

Egyik kedvenc idei képem. Miskolcon az Avason készült. A poloska zavartalanul szívogatta a növényi nedveket, miközben a hangyák mászkáltak hol körülötte, hol rajta. Vita nem támadott köztük, mindenkinek jutott némi falat.

img_4097lpsychodidaefhds.jpg

Szintén kedvencek közé tartozik. Egy lepkeszúnyog faj. Korábban rengeteget láttam rokon faját, mely gyakori vendég a fürdőszobákban, már-már elválaszthatatlan az ember által épített környezettől. Ez a faj azonban egy ízig-vérig vadonélő faj. Szerencsémre hajnalban még viszonylag lassan mászkált a leveleken, így sikerült értékelhető képet készítenem róla.

img_4214pholidoptera_griseoapterafhds.jpg

Egy gyakori faj, a szürke avarszöcske egyik lárvastádiuma. A kép Sebesvíz-völgyben készült erősödő szélben. Maradjunk annyiban, hogy egy csipetnyi szerencse is kellett az éles képhez.

img_3883_dicyrtominafhds.jpg

Extrém makrónak is mondhatjuk a gömbugrókák fotózását. Erős nagyítás kell, így nehéz a keresőképet rajtuk tartani. Habár nem túl jó futók, gyorsan és nagyot tudnak ugrani. Előfordul, hogy egy másodperc töredéke alatt eltűnik a szemem elől, épp az expógomb lenyomása előtt...

img_4474polysarcus_denticaudafhds.jpg

Termetesebb fajokat ebben a projektben keveset fotóztam, ha igen, akkor is inkább a részletek bemutatása volt a cél. Egy jó példa erre ez a fogasfarkú szöcske portré. Hajnalban, Lillafüreden szinte mozdulatlanul pihent egy talajra hajló faág levelén, épp csak annyit mozgott, hogy a derítőlap nagy fehérsége elől pár lépéssel az avarra mászott.

img_3933psfhds.jpg

A fenti képek mind a támogatásnak köszönhetően beszerzett MP-E 65mm-es objektívvel készültek. Néha azonban nem a hibátlan képminőség, hanem a hangulat irányítja az exponálógombot nyomogató kezem. Ilyen esetek egyike, amikor egy régi manuális objektív frontlencséjét megfordítva a fentihez hasonló méh-életképet készítettem, a Bükktől nem is oly távol, Gömörszőlősön.

A kiállítás előtt még jelentkezem blogbejegyzéssel. Fentebb írtam, hogy még nem tudni a helyszínt. Ma, amikor a bejegyzést megosztom, már felmértem a kiszemelt helyet, nagyon bíztatónak bizonyult, és a lehető legjobb hely egy természetfotós kiállításnak. A részleteket később :)

Makrózási technikák egy témára

A makrófotózás egy örök kísérletezés. Nagyobb ízeltlábúak esetén akár egyetlen objektívvel is szép eredményeket lehet elérni, azonban az egészen apró fajoknál már sokkal nehezebb az eszközválasztás. Amennyiben eltekintünk a többképes technikáktól, az első buktató az extrém nagyításoknál a mélységélesség kérdése. Tág rekeszen túl kicsi, nagyon szűk rekeszen viszont a mélységélesség ugyan nő, de a képélesség csökken (diffrakció miatt).

Másik nehézség a "téma követése". Minél kisebb a képkivágat (jelen esetben minél nagyobb a nagyítás), annál nehezebb a keresőn keresztül lekövetni a sok esetben mozgó témát.

img_4812_keresztes_fatetu.jpg

Első példán egy keresztes fatetű (Graphopsocus cruciatus) nevű faj látható. A kép fordított objektívvel készült. Egy 18-55-ös alapobjektív került a vázra fordítógyűrűvel. A képkészítés legnagyobb nehézsége a sötét keresőkép. Mivel nincs elektronikai kapcsolat az obi és a váz között, ezért előre be kellett állítani egy szűk rekeszt. Keresőfénnyel, vagy erős környezeti fényben nagyobb esélyünk van eredményesen lefotózni ezt az apró fatetűt. Vaku használata mondhatni kötelező.

img_5570valenzuela_flavidus.jpg

Másik módszerem ezen a Valenzuela flavidus fajon mutatom be. Egy fix gyújtótávolságú alapobjektívet (50mm) közgyűrűkkel helyeztem a vázra. Ezáltal megnőtt a leképezés mértéke. Fényerőt itt is veszítünk, de ilyenkor van kapcsolat a vázzal (ha olyan a közgyűrű), így nem vészesen sötét a keresőkép. Szintén vakus kép, egy viszonylag nagyméretű derítőlappal.

img_3123psocopterafhds.jpg

Harmadik technikám egy még kifejletlen (?) és azonosítatlan fajon keresztül írnám le. Dedikált makróobjektívvel készült (MP-E65), ami alapesetben azt jelentené, hogy a megfelelő eszköz a megfelelő célra. Extrém nagyítása miatt egyben az egyik legnehezebben "célon tartható" objektívem. Közelpontja igen kicsi, így nem egyszerű a vaku használata, könnyen árnyékot vethet a témára.

Kényelem szempontjából természetesen a valódi makróobjektív a legjobb, de tapasztalatom szerint megfelelő világítással, és némi gyakorlással a másik két technika is igen eredményesen alkalmazható. Aki csak alkalomszerűen makrózik, annak külön megéri kipróbálni az "alternatív" módszereket, hisz nem szükséges speciális objektívet beszerezni, ám a képek is igazolják, hogy hasonló nagyítás éhető el.

A három kép érdekessége, hogy mindhárom faj a Psocoptera rend tagja, magyarul a fatetvek/fürgetetvek közé soroljuk őket. Igen aprók, némelyikük mindössze 2-3 mm. Szerencsére szélcsendben, nyugalmi helyzetben egész türelmes fotóalanynak bizonyulnak.

 

Geminidák - csillaghullás fotózásról röviden

Mindig szerettem volna csillaghullást fotózni, de vagy az időjárás, vagy a technika húzta keresztbe számításaim. Az is előfordult, hogy az elsőre jónak hitt helyszín valójában alkalmatlan volt a hullócsillagok lencsevégre kapására.

Mióta megvan a Canon EOS 6D, igazából csak idő kérdése volt, mikor nyílik lehetőség kipróbálni éjszaka. A nyári csillaghullások komfortosabbak, mint egy téli szeles éjszakán kint állni órákat, de most pont így adódott. Tapasztalatom szerint, hasonlóan tiszta égbolt esetén a Geminidák látványosabb, mint bármely másik társa. Talán azért is mondom ezt, hogy elhitessem magammal, jó kint állni a fagyban, szorgosan dolgozó fényképezőgép mellett :)

Lássuk, miként is készültek az alábbi képek.

img_1760_gem3fhds.jpg

17mm-en készültek a fotók, számszerint 82 percig, minden kép 20 másodpercig. A látványosabb hullócsillagok a sötéthez hozzászokott szemnek nagyon fényesek, de a szenzornak nem, így egészen magas ISO-t szükséges használni. Mivel nekem egy fix f4 fényerejű nagylátóm van, kisebb hátrányból indultam. Az első tesztképek után végül ISO 5000 mellett döntöttem, mivel a 6D elég jól kezeli a digitális képzajt. Az első képen láthatóak a "begyűjtött" meteorok. Egy alapképre kerültek, így minden éles a képen. 20 másodperc alatt még nem fordul annyit a Föld, hogy számottevően bemozduljanak a csillagok.

starstax_img_1620-img_1654fhds.jpg

A "csillagjárós" képek mindig is bejöttek nekem, így bemutatnék két lehetőséget is. Az elsőt csak néhány képből készítettem a StarStax nevű szoftver segítségével. Nagyon egyszerűen kezelhető, kitölti az esetleges hézagokat, vagy amint az első ilyen képen is látszik, "üstökös módban" fénycsóvaként jeleníti meg a csillagokat. Az ilyen képek alapja, hogy legyen sok hosszabb expónk, például 20-30-40 másodperces felvételek, természetesen köztük maximum egy másodpercnyi szünettel. Néhány tucat képből már egészen szép eredmények születnek.

starstax_img_1620-img_1844_fhds.jpg

A második csillagjárós képen a teljes időtartam látható (82 perc). Itt  meghagytam a repülőgépek fényeit is, jól látszanak a főbb útvonalak. Amennyiben a sarkcsillagot is a képre komponájuk, úgy közel teljes köröket kapunk. Itt a fényképezőgép délnyugatra nézett, így hosszú elnyúlt íveket kapunk.

img_1681fhds.jpg

Külön érdekesség, ha úgyis sorozatot készítünk, hogy magas érzékenységen még látszik néhány percig az elhamvadt meteor maradványa. Lassan eloszlik az anyaga, de határozott íve jól látható.

miskolc_geminidsfhds.jpg

Végül álljon egy kép annak igazolására, hogy a nagy fényszennyezésű területeken sem lehetetlen hullócsillagot fotózni. Miskolc és környékének éjszakai fényei elég erősek, de nem annyira, hogy egy markáns felvillanást ne tudnánk elkapni.

Remélem másnak is megjött a kedve, hogy csillaghullást nézzen fényképezővel, vagy nélküle, még a hideg idő  ellenére is.

Rövid séta a Néprajzi Múzeumban

Nemrég volt szerencsém megtekinteni a Néprajzi Múzeum épületének központi csarnokát. Mint múzeum, hamarosan bezárja kapuit, hogy új - eredeti - funkciójában működhessen tovább. Az épület történetének részleteiről rengeteg információt lehet találni a világhálón, így szavak helyett beszéljenek a fényképek.

img_0985fhd.jpg

img_0992fhd.jpg

img_0995fhd.jpg

img_0998hdr_fhd.jpg

img_1015fhd.jpg

img_1023fhd.jpg

img_1043bwfhd.jpg

Portréfotózás régi vassal, egy Helios életre kelése

A fotózás szeretetének megvan az a hátránya, hogy gyűlnek az eszközök, néha olyanok is, amiket nem használunk ki később. Két út van: megszabadulunk tőlük, vagy várják a beteljesülést.

Már a 450D idején megvolt a Helios-44M-4 típusú objektívem, amit egy Zenit 12XP vázzal vettem. Sok típusa van ennek az objektívnek, alapobi volt Zenit vázakon. Digitális vázakon használva semmi különöset nem produkál átlagos fényviszonyok között. Középen megfelelően éles nyitott rekeszen is, azonbanrohamosan romlik az élessége a képszélek felé haladva. Többek közt ezért is került parkolópályára nálam. Elég olcsó volt ahhoz, hogy ne akarjam eladni.

A világ azóta sokat változott, elérhető árúak már a fullframe képérzékelős gépek, és ezzel előjött az obi egy tulajdonsága, ami nem csak közkedvelté tette, hanem az árát is feltornázta. Ez a swirly bokeh.

Képpel magyarázva lehet leginkább leírni, mi is ez. Nagy fényerejű objektívek tág rekeszen nagyon szépen elmossák a hátteret, a fényes vagy megcsillanó élességtartományon kívüli részletek pedig köröket képeznek. Ezek a körök általában kisebb torzuláson mennek át a képszélek felé haladva, azonban a Heliosnál még úgy is hat a dolog, mintha körívek mentén helyezkednének el a bokeh gömbök. Ami pedig a legfontosabb, fullframe szenzorokra rákerülnek ezek a részek, míg APS-C vagy kisebb szenzorokon ez levágódik. Ettől olyan közkedvelt teljes képkocka méretet használó vázakon.

img_0370fhd.jpg

 

img_0195fhd.jpg

 Általános fényviszonyok között pedig klasszikus alapobjektívként használható. Arra azért érdemes ügyelni, hogy a modellünk arca a képmező éles tartományába essen, így kihasználhatjuk az objektív optikailag erős és gyenge leképezésű részeit egyaránt.

img_0302fhd.jpg

Az árról: kb 6 éve vettem egy használható Zenit vázzal együtt 4000Ft-ért. Ma már csak az obiért elkérik ennek 2-3-szorosát, pont a fent említett sajátosságai miatt. Hiába, napjaink fotósai is szeretik, ha az objektív "énje" is nyomot hagy a képen, legyen mellette bármilyen modern csúcsobjektívje is.

A modell, Nagy Klaudia türelmét és profizmusát ezúton is köszönöm!

Életjelek

Utolsó bejegyzésem túl rég volt már, így indokolt lett a cím.

Az idei év változásokban gazdag volt, így mindig tolódott a "na majd holnap írok" kijelentés. Ennek több oka is van. Először is, márciusban elkezdtem fotográfusnak tanulni. Több éve fotózom, de csak hobbiszerűen, és úgy gondoltam, rendszerbe kellene szedni a meglévő tudást, ami pedig hiányzik, elsajátítani. Az sem utolsó dolog, hogy végzettség szintjén is fotós leszek, így a jövőben...

A család is bővült, a jövevény már szokja a vakufényt :) Munkám is változott, melyben legalább annyit kell fejlődnöm, mint portréfotózásban! A hobbim pedig egy új szintre lépett.

Elnyertem egy pályázatot, melyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma hírdetett meg. Témám természetesen a makróvilág, térben pedig a Bükk-hegység keleti részét fedi le. A jövőben főként innen láthatóak majd képeim. A pályázat része a célul kitűzött feladat megvalósításához szükséges eszközfejlesztés. Ennek keretében bőven az eddigi nagyítási szint alá merészkedtem be egy MP-E 65mm-es obival. Erről később részletesen is írok majd, ahogy gyűlnek a tapasztalatok. 5x nagyítás nem kevés (közgyűrű nélkül!), így új világítás is kellett, melyre egy ikervaku lett a megoldás.

Képek nélkül mit sem ér egy fotós blog, így szemezgetnék az idei képek közül.

Egyik kedvelt technikai megoldásom, a klasszikus "virágportrék" mellett a nagylátószögű virágfotók. Velük a tavasz folyamán kísérleteztem. Az ellenfényes téma mindig érzékeny terület, ha a képen a Nap is szerepel, nekem kifejezetten bejön!

img_0513hdr12.jpg

img_0422ps12.jpg

Az új objektív számára kiaknázandó területtel is próbálkoztam, igaz, csak erős vágással tudtam megoldani, hiszen a rendelkezésre álló technika korlátai erre kényszerítettek. Itt egy 1-2mm közti apró villásgömböc (Symphypleona) egy tavaszi osztrák kiruccanásról.

img_9006ps14.jpg

Hajnali fotózásaim során nyugodt modellekkel is találkoztam. A részletgazdag képekhez a színek néha nem nyújtanak sok pluszt, így mostanában elkezdtem kísérletezni a fekete-fehér makrókkal is. Ez egy nyári kép újragondolása, egy harmatos kérész.

img_9813_keresz1920bw.jpg

Kedvenc témáim közé tartoznak a legyek, így próbáltam jópár fajt lencsevégre kapni. A táncoslegyek egy képviselője (Empis sp.) látható az alábbi képen.

img_0160tancoslegy1920.jpg

Olykor a téma házhoz jön, mint ez a bögöly (Chrysops sp.) is :)

img_0348_chrysops1920.jpg

Egy képem, mely nem ízeltlábú és nem is növény. Nem vagyok nagy barlangász, két év alatt két barlang akár véletlennek is mondható :) Szerencsére mindkét alkalommal géppel tévedtem be. Most a kisebb csepkkőformákat próbáltam lefotózni a Szabadság-barlangban, ez a "keksz" a kedvencem.

img_1254ps1200.jpg

Egy ugrópók, egész friss fotóm. Marpissa pomatia névre hallgat, magyar neve nincs, mindenesetre igen impozáns faj.

img_9768ps2fhds.jpg

Ez a kép pedig a folytatás első képe is lehetne (az előzővel együtt, mert már az is az új obial készült). Az utolsó kép az objektív 5x állásában, 69mm közgyűrűvel kiegészítve készült. A teljes képből kivágott, 100%-os nagyítás. Ebből látszik, miért is lyan jó "szélfogó" a madarak tolla.

img_0032_100szazalek_s.jpg

 

Új év

Rég írtam a blogra. Sok fotós tervem volt, van, de ezek nyilván nem mindig és nem akkor valósulnak meg, amikor épp kedvem szottyan. Vannak olyanok, amik régóta tolódnak, és olyanok, amikre rákészül az ember, kimegy terepre, és az időjárás tesz keresztbe.

Ami megvalósul, annak örvend a készítő és remélhetően a nézők is :)

img_9285ps12.jpg

A fenti kép Lillafüreden készült egy kis séta során, már idén. Hasonló képem már készült, de az a fránya örvény sosem akart ilyen lenni. Most működött a varázslat :)

Visszatérve a bejegyzés témájára. Továbbiakban (tavasztól főképp) a makrózás lesz az egyik kiemelt elfoglaltságom. Az 1:1 alatti világ lenyűgöz, erre egész jól használható a fix 50-es obim (Canon 50/1.8) közgyűrűkkel. A "kitobi" is alkalmas erre, de az 50-es képe nekem jobban tetszik, igaz, a kitobival 30mm környékén mégjobb nagyítást érhetek el. Fordított objektíves képeket mellőzöm, nekem túl lassú és túl sok selejt képet eredményez. A 100-as makró pedig mindig a táskában van, hiszen virágfotózásra is pazar!

_mg_3253ps2b_14.jpg

Ha már virágok, a 2016-os év képeit átböngészve ez a márciusi fotóm nyerte el leginkább tetszésemet. Mint az látható, nem éppen az eddig említett obikkal, hanem nagylátószögű objektívvel készült. Kedvelem a békaperspektívát, így a másik állandóan a táskában lévő üveg az EF-s 10-22.

img_6346ps12.jpg

A 2016-os esztendőből nehezen tudnék kiválasztani egyetlen képet, ezért kettőt fogok :) Az első egy makró. Kézből lőttem, kevés fénynél, így picit emelnem kellett az ISO-t, és a széllel is megbeszéltem, hogy most ne! Mikor megnyitottam a nyers képet, első dolgom a négyzetre vágás volt. Most sem tennék másképp. Még helyet kell neki találni a falon valahol, kár lenne ha csak merevlemezen és monitoron "végezné".

terellia_tussilaginis_ps1_negyzet1200.jpg

Nem tökéletes, vagyis nem "tök éles", de a természetes fények mellett teljesen harmónikus a kép az én szememben.

A másik kiválasztott egy hosszú záridős kép. Terveztem már sok ilyet, aztán jött a felhő, vagy ha felhőt akartam így fotózni, akkor nem jött :) Eredeti terveim szerint a téli időszakban telihold mellett készültem csillagjárást fényképezni, de ez túl nagy elvárásnak bizonyult az időjárás felé. Ember tervez... Szentléleken a kolostorromnál készült a kép. 165 percnyi fénykép egy képpé alakítva. Készültekor még nem volt nagy hideg, akkor épp talán nem is fagyott, de az erős szélben több mint két órát álldogálni a gép mellett... Ilyenkor gondolkodik el a hobbifotós, hogy normális vagyok-e?

kolostor_comet2ps11bkeret14.jpg

2017-ben több változás is várható. A blogomra nem igérem, hogy az eddigi rendszertelenség helyett rendszeresebben fogok írni, de ki tudja :)

Márciustól iskolába járok, mert bármerre indulok, belefutok a fotózásba, és ez olykor munkát is eredményezne. Igen, feltételes mód! Nem vagyok képzett fotós, ez a fotós munkák lehetőségében is megköt (eszközök, technikai ismeretek és a törvéy...). Ugyanakkor nem csak a végzettség megszerzése a célom, van bőven fejlődni valóm, és nem árt ha eddig ismeretlen fotós vizekre evezek.

Innentől csak kütyümániások olvassanak

Főként a fix objektívjeim jobb kihasználása, és jövőbeni tervek miatt megválok az APS-c szenzormérettől, legalábbis DSLR szinten. Még egy ideig marad a 650D, de helyette 6D érkezik majd, ha a hozzávaló elásott aranyrudat megtalálja végre a kutyánk :)
Fotótechnikai elveim közé tartozik, hogy a fotós akarata után az objektív a legfontosabb, nem a váz! Jelenleg a 650D-re sincs alapobjektívem (18-55-öt már nem használom nagyon, a szalagkábele is mintha ismét vacakolna) így a 6D érkezése előtt egy fullframe-re is alkalmas obi az első (24-105 f4). Az induló gyújtótáv a crop faktor miatt szűknek tűnhet, de próbáltam már élesben, és nekem bejött, a 10-22 pedig jól kiegészíti még. Na igen, a 10-22. Nem kompatibilis a Leica szenzorméretű vázakkal, így sajnos az új váz érkezésével mennie kell majd. Hogy mi lesz helyette még nem tudom. 17-40 lehet a befutó, amennyiben a közelpontja lehetővé teszi a fentihez hasonló "nagylátó makrók" készítésére.
Teleobjektív terén továbbra is maradok a halogatás pártján. Távcsövem van, majd elképzelem milyen lenne a kép rögzítve :)

 

 

Láthatatlan világ

Rég jelentkeztem bejegyzéssel. Ki is maradt jónéhány lehetőség, amikor fotózhattam volna, illetve átalakulóban az érdeklődési köröm. A makrózás eddig is megvolt, de most már a legfőbb fotótémává vált. Ezen belül is specializálódom, kifejezetten az ízeltlábúak érdekelnek, de természetesen a növények, és az egyre ritkább hó is megmarad a jövőben.

img_3203_szeleslabu_no.jpg

Széleslábú szitakötő

img_3195_szeleslabu_him1200.jpg

Egy szórakozottabb példány :)

A változásnak megvan az előnye, egy-két objektívre és kiegészítőkre szűkül a felszerelés, így nem kell sokat cipelni. Persze így is sok egy kisebb géphez mérten, de nem viszek magammal felesleges objektíveket, jobban megtervezem a fotós feladatokat.

img_2360_deraeocoris_ruber1200.jpg

Vöröses mezeipoloska lárvája a vadasparkban

Az élővilág makrófotózása talán a legtöbb háttérinformációt igényli a természetfotózásban. Időjárástól függő, szükséges a fajismeret, ökológiai kapcsolatok ismerete, és a technikán, biztos kézen, állványon múlik az élesség, ami ilyen méretben kulcskérdés.

terellia_tussilaginis_ps1_negyzet1200.jpg

Egy fúrólégy faj (Terellia tussilaginis) tápnövényén a bojtorjánon. Átalakítja a legyekről kialakult sztereotípiánkat ez a gyönyörűség!

Csak lefotózni egy élőlényt eléggé esetleges. Célzottan keresni adott fajt már sokkal izgalmasabb. Ha ismerjük a tápnövényét, repülési idejét, szerencsével járunk, és sikerül lencsevégre kapnunk. Természetesen az utamba eső fajok is érdekesek, főként ha ismeretlenek számomra. Ilyenkor az utómunka nem ér véget a képfeldolgozó programnál, meg kell határozni a fajt is. Könyvek, szakmai fórumok, összehasonlító képek... Ettől olyan izgalmas a makrózás.

speder_ferenc_torekeny_bolcso.jpg

A természetfotózás ezen vállfajának elengedhetetlen feltétele a figyelem. Valamelyik fátyolka által rakott pete egy közönséges bojtorjánon. Kb 2mm, igen könnyű elmenni mellette :)

Alábbi képen egy "nagy fogásom" látható. Pár éve rendszeresen lecsúszok a tiszavirágzásról, amiért egy kiadós sajóvirágzás kárpótolt. Milliónyi dunavirág repült nászt a Sajó felett. Ő egy épp vedlésre készülő példány.

img_3301_1200.jpg

img_3497b1200.jpg

Lámpafényben ilyen a dunavirág röpképe (kell a nagylátó is, ha az ember makrózni indul :) )

img_2189ps1200.jpg

A házilégyen túl is van élet. Mindezért csak a kertbe kellett menni. Egy zengő- és darázslégy.

Ebben a blogbejegyzésben csupa vaku nélküli makrófelvétel látható. Egyszerű az oka, a vakum villanócsöve eltört, és a bejegyzés írásakor készült el a javítása. Hamarosan tehát a mostaniaknál élesebb és zajmentesebb képek várhatóak!!!

img_2874harmatfu1200.jpg

Na jó, a végére kell egy növény is. Köze van az ízeltlábúakhoz, mivel "húsevő". Kereklevelű harmatfű

Kalandozás a hegy gyomrában

A makró fotózást kedveltem eddig is, érdemesnek tartom elmélyülni benne. A szó legszorosabb értelmében is, ahogy a továbbiakból kiderül...

Egy kedves barlangász ismerősömmel - aki mellesleg fényképezővel járja a barlangokat – meglátogattunk egy barlangot a Bükk-hegységben. Ezzel adósságomat is csökkentettem, mert régóta ígértem közös fotózást, de mindig közbejött valami.

_mg_1935_1200.jpg

A barlangi fotózás minden nehézsége és szépsége kiderült az első alkalommal. Barlangban már számtalanszor jártam, azonban nagyobb fotós felszereléssel nem. A fotós óvja, félti eszközeit a természet viszontagságaitól. Barlangban adott minden a kihíváshoz. Víz, finom por és kemény felületek menet közben, így nem elég fotózás közben védeni beázástól, koszolódástól, de a szállítás közbeni fokozott védelemre is nagy hangsúlyt kell helyezni.

_mg_1843ps_1200.jpg

Az én táskám egy tartós anyagokból készült, elnyűhetetlen Lowepro Nova 3AW. Az AW az esővédő huzatot jelenti, de ezt itt nem használtam, mivel a táska saját anyaga jobban bírja a dörzsölést, mint a huzatja. Márpedig szűk helyeken, nedves agyagban, kőtörmelékben húzni-vonni a táskát…

_mg_1913ps_1200.jpg

Az érintett barlang szűk, kúszós-mászós-hasonfürdős, tehát öltözékben is így kell rá készülni. Felszerelésünket nem csak a táskában, hanem azon kívül is óvni kell, a mindenhova bemászó finom agyagtól. 3 objektívet vittem, kettőt makrózni, egyet a barlanghoz. A 18-55-öt fordítógyűrűvel. Ennek belsejében egy ideje már szép mennyiségű por van, így nem is igyekeztem védeni, nemsokára időszerű a szétszedése, takarítása. A 100-as makrót a barlang tág bejáratánál használtam pókok fotózására, így azt végig a táskában tartottam (utólag belegondolva, lehet kint is maradhatott volna, míg nincs rá szükség). A 10-22 kapott egy védőhuzatot, ami egy nylon zacskó két gumigyűrűvel. Nem szép, de praktikus és hasznos. A frontlencsét UV szűrő védte, így ha a por lefújása után törléskor még karcolódna, mégsem egy vagyon javítani.

Világítás: A barlangi fotózás előnye, hogy az emberen és a természetes állatvilágon kívül legfeljebb a víz mozog, így van idő fényforrásokkal bíbelődni. Próbáltunk optikai és rádiós kioldást is. Optikai slave módban a szűk helyeken néha még kis távolságon sem villantak a vakuk. Ennek fő oka a totális árnyék, amiből egy barlangban akad elég :) Így aztán a rádiós kioldó volt a megbízhatóbb. Vegyes vezérlés volt, mert 3 vakuból egy „csupaszon”, csak slaveként működött villanásra. Ezt raktuk a villanófénynek jobban kitett helyre. Mivel hűvös van, a vakuk újratöltési ideje megnőtt, jó ha frissen töltöttek az áramforrások, és van pótlás is.

_mg_1813_1200.jpg

Elsődlegesen keresett faj, a csak a Bükk-hegységben fellelt Gebhardt-vakfutrinka (Duvalius gebhardti).

A világításnál írom le, hogy a fókuszáláshoz a fejlámpák kiválóak, de fotózáskor (hacsak nem kerül direkt a képre) kapcsoljuk le, mert a fehéregyensúlyba bezavarhat.

Állvány: Vegyes érzéseim vannak ezzel kapcsolatban. Ha van elég vakunk, és minden képre vinni kívánt elemet ezzel világítunk be, akkor nincs szükség rá. Ha vízfelületünk is van, és tökéletes elmosást szeretnénk (csepegő víz miatt), akkor mindenképp kell, de az már másfajta világítást is igényel. Mérlegelni kell, mert egy állvány végigcipelése újabb akadály.

_mg_1889_1200.jpgDenevérkullancs (Ixodes vespertilionis)

A célok: Kettős céllal mentem fotózni. A barlangi fotózást régóta ki akarom próbálni, különleges hely, elképesztő formákkal, felületekkel. A másik a makrózás. Saját élővilága van, amit a felszínen sosem láthatunk. Ebből a szempontból bizonytalan volt a siker, mert az egyik kiszemelt ízeltlábú kis számban van jelen, összesen egy egyedével találkoztunk mi is. Ahogy a nagy könyvben meg volt írva: a lehető legrosszabb helyen bukkant elénk, ahol csak nyakatekerten lehet fotózni.

_mg_1860_1200.jpg

Idézet Ágitól: "az összes kullancsod gusztustalan, de a 9. képen szépen elkaptad ocsmányságát"

_mg_1979_1200.jpg

A barlang szájánál is akadtak fotómodellek, mint ez a Barlangi keresztespók (Meta menardi)

Végeredményben elmondhatom, hogy a "fenti világ" szépségén túl is van gyönyörűség. Szeretem a csillagfényes nyári éjszakát, de a fagyos napfelkelték is a fényképezőhöz szólítanak. Barlangban fotózni azonban külön tudomány. Fizikálisan jobban megvisel, mint egy felszíni túra, és technikai felkészülést is igényel. 400 méter után nem lehet kiugrani egy plusz vakuért, vagy memóriakártyáért.

Fotós-barlangász-geológus társam képeiből mutatnék néhányat alább. Egyrészt mert nagyon jól érzékeltetik a teret, és bizonyító erejűek ottjártunkról :)

imgp5395_1_1200.jpg

A vakfutrinka megvan, a derítőlapot rögzítő gumi meg valahol a táska mélyén. Hát improvizálok. A műzliszelet fontos, ki is kell jutni, és ahhoz energia kell.

imgp5463_1_1200.jpg

Vállízület gyakorlat: légy természetes, miközben kitekert karral tartod magad mögött a vakut.

imgp5458_1_1200.jpg

Textúra és anyagminőségváltások. Ezt szereti az objektív igazán! Fent modern kori barlangrajzok...

imgp5493_1200.jpg

A barlang szűk hasadékjáratait elképesztően széppé faragta a víz kitartó ostroma.

Amikor a kedves olvasó e sorokat olvassa, feltehetően már az utolsó csavart is kiszedtem az állványomból, mert alapos mosás után is maradt némi agyag benne...

TOVÁBBI KÉPEK A FLICKR ALBUMBAN

A megosztást köszönöm!

_mg_1949_1200.jpg

Aki ideáig eljut, annak egy titok: A Kecske-lyuk mélyén megtaláltuk az egyetlen fekete lyukat a Földön. Az eseményhorizonton a tér meghajlott (ferdén hulló vízcsepp) és elnyelte az időt is (18 órakor mentünk be, és valahol eltűnt pár óra, így 21 helyett 23 körül jöttünk ki)